Kedves Lovasok!
Már évek óta figyelem a különböző lovas oktató helyek munkáját, és a mezőhegyesi éveim lovagló tanárától Máchánszky Gyulától tanultakkal összevetve (tisztelet a kivételnek) komoly hiányosságokat találok…
Ideje megismerni, megérteni és komolyan venni az
Örkény lovas kiképző központ irányelvét:
“…minden lovat azonos módon kell kiképezni egy meghatározott szintig, s csak a kiképzett, jól idomított lóval lehet valamilyen irányba,(díjlovaglás, díjugratás, military, sőt galoppverseny) folytatni a munkát. Az örkényi kiképzés során nemcsak az alapmunkával, az alapkiképzéssel ismerkedtek meg az iskola növendékei, hanem a magasabb szintű “folytatásban” is (a lóhasználat, a sport minden ágában) részt kellett venniük, s a leg-magasabb szinten kellett “érzést” szerezniük. Ez határozta meg az örkényi lovasok szemléletét: bármilyen munkát is végeztek, mindig az idomító, a terep, az ugró- és a galopplovas szemléletével, érzésével dolgoztak. Mindezekhez még hozzá kell vennünk a katonai fegyelmet, ami a lovaglótanárok kiképzésében érvényesült.” (Ernst József)
Nekünk magyar lovas embereknek kötelességünk az elődök nyomdokain tovább haladni! Hát tegyük meg!
Azon okból ,hogy engem még őközülük többen is tanítottak, neveltek a lovak tiszteletére-szeretetére és tanították a lovaglás alapjain épülő fortélyait, mostanság sokan fanatikusnak és keménynek titulálják az oktatási módszereimet.