Először is biztosnak kell lenni abban, hogy van elég türelmünk… (Ezt minden nap tisztáznunk kell magunkban, mielőtt a lóhoz közelítünk…)
A futószárazásban lényeges szempont, hogy a kezünkben van pl. egy kötél, amivel a ló hozzánk van “kötve”, kapcsolva a ló, tehát nem tud szabadon elszaladni tőlünk. A ló száját tisztelni kell! Tehát nem használunk zablát, és nem csatoljuk a zablakarikába a futószárat, vagy a kötelet. Én inkább csomózott kötőfékkel, vagy könnyű kapicánnal dolgozok, ami zabla nélkül is használható. A zablával való munka is hasznos, de azt én akkor kezdem, amikor zabla nélkül a kiképzés már előre haladott állapotban van. Legfőbb előfeltétel az elengedettség.
Kétféle elengedettségről érdemes beszélni, melyek összefüggenek egymással. Az egyik a fizikális vagy testi elengedettség, a másik a mentális, vagy belső elengedettség.
A fizikális elengedettségről : A Német idomítási skála (ütemesség, elengedettség, támaszkodás, lendület, egyenesre igazítottság, összeszedettség) első lépése az ütemesség. Más idomítási skálák is léteznek, és van olyan, amelyik az elengedtetésre építi fel a további képzést. Miért jó az elengedtetéssel kezdeni? Az elengedett ló automatikusan ütemes lesz, és mintegy felajánlja az ütemességet. Az elengedtetést már álló helyben elkezdjük azzal, hogy minden irányban és minden módon elmozgatjuk a lovat (ld, álló helyben testsúly áthelyezés, hajlítások, vállat be, farat be). Ezután vezetjük a lovat kézen, lépésben, és következhetnek a hajlítások, oldaljárások, hátra léptetés, végül elindíthatjuk a lovat kis körön, melynek átmérőjét gyakran változtatjuk. Először mindent lépésben, lassan végeztetünk a lóval, és csak akkor folytatjuk magasabb jármódokban a munkát, amikor lépésben minden jól “működik”.
A mentális elengedettségről: A mentális vagy belső elengedettség összefügg a fizikálissal. Egy mozgásában kiegyensúlyozott, láthatóan laza, elengedett ló érzelmi állapota is nyugodt. Ha viszont nem tudja elengedni magát, feszeng, nyugtalan, akkor nehézségei lesznek a kiegyensúlyozott, ütemes mozgással. Ilyenkor vagy kényelmetlenségei, fájdalmai vannak, vagy pedig fél. Szűrjük ki a fájdalom forrásokat, és az esetleges félelmek lehetséges okait. Induljunk ki abból, hogy a ló egy “menekülő, zsákmány állat”. Ha állandóan fent van a feje, keresi a veszélyt és a menekülési útvonalat, akkor nem tudja elengedni magát. A lóval való foglalkozás a ló bizalmának megszerzésével, és a félelmeinek eloszlatásával kezdődik. (A Parelli féle barátkozós játék éppen ezt célozza.) A ló veszélyekre való érzéketlenítése sok türelmet, időt, leleményességet igényel, ugyanakkor a biztonságra is ügyelni kell. Továbbá a mentális elengedtetés módszere a nyomás és nyomásra való engedés technikája.
