Mi fontosabb, a tudás, vagy a tudásvágy? Emlékezz vissza, mi hajtott amikor elkezdtél a lóval foglalkozni? Miért mentél oda? Vágytál rá? Amikor elkezdtél lovagolni, akartad-e hogy értsél is hozzá? Lehet, hogy nem fogalmaztad meg magadban, de volt benned egy késztetés, hogy testközelbe kerülj vele, megismerd, megtapasztald, és tudjál meg dolgokat a lóról, a lovaglásról. Tehát vágytál a megismerésre, vágytál a megélésre, vágytál a tudásra. Szóval ez a tudásvágy ami hajt téged. Amíg ez él benned, addig fogsz érdeklődni, akarsz tanulni, megismerni mindent ami a lóval kapcsolatos.
Láttál már olyan embert, aki látszólag mindent tud? Úgy tudja magáról, hogy neki már nem lehet újat mondani? Neki már nem kell tanulnia, nincs rá szüksége. Valóban, a meglévő ismereteivel sokáig el tud boldogulni, ám ilyenkor már nem lesz befogadó az újabb dolgokra. Benne már nincs vágy a tudásra, így nem is fogja keresni a tudás többi szeletét. Pedig az élet gyakran bebizonyítja, hogy a tudásvágy visz előre. Ismered a mondást, hogy “A jó pap is holtig tanul…” Ez nem véletlen. Ha kivész az emberből a tudásvágy, akkor nem akar többé fejlődni, és ez akadálya lesz a jövő épülésének.
