8. COMBSEGÍTSÉG
Olvasd figyelmesen, és gondolj a saját tapasztalataidra. A lenti combsegítségeket a ló képzettségi fokától függően mindíg átgondoltan és következetesen alkalmazzuk. További megfontolás tárgya, hogy a combsegítséget milyen esetben adjuk egyszerre a két oldalon, vagy külön egyik vagy másik oldalon, pontosan mikor, és milyen összhangban más segítségekkel.
“Többféle combsegítség közül, melyeket egymástól csak árnyalatnyi különbség választ el, itt csak a két főcsoport képviselőjét említem meg: ismerünk hajtó, vagy léptető és igazító, vagy oldaltható combsegítségeket.
1. A léptető, vagy hajtó combsegítség rövid ütés a hevederen a csizmával, vagy a sarkantyúval, esetleg pálcával együtt egyszerre. Ezt mindig mint különválasztott segítséget alkalmazzuk az át nem engedő lónál, vagyis ilyenkor előzőleg mindig szárat engedünk és felsőtestünkkel vele megyünk.
2. Az igazító, vagy oldaltható combsegítséget a hevederen, vagy a mögött adjuk. A csizmával nyomunk, majd engedünk. Célja a hajlítás végrehajtása, vagy a far vonalra vezetése, vagy annak megakadályozása, hogy az a vonalról ki ne térjen. Használjuk, ha kell félvisszatartásoknál (félfelvétel) és oldaljárásoknál. Kissé egybevágó jellege van, ezért vigyázzunk, nehogy túl rövid száron alkalmazzuk.
Általános elvül szolgáljon, hogy combsegítséget mindig a ló érzékenységének fokához kell mérni, s olyan mértékben kell adni, hogy a szándékolt célt elérje. Kezdetben erősebben, de amint a ló kezdi érteni, hogy minden tempóban (iram) az ütemet kell tartania, másszóval, hogy hátulsó lábaival nem szabad elmaradni, finomabban adandó. Érzéketlen, vagy magukat visszatartó lovaknál a combütéssel egyidejűleg felállított vesszővel erélyesen üssünk közvetlenül a comb mögé. Ne felejtsünk el előzőleg szárat engedni.”
Kókay Pál
