11. EGYENSÚLYI HELYZETEK
“Megkülönböztetünk pótló egyensúlyt – vízszintes, vagy természetes egyensúlyt – és iskolaegyensúlyt.
Pótló egyensúlyban jár az idomítás kezdetén lévő ló. A lovas és a ló súlypontja az elülső lábakhoz esik közelebb, más szóval az elülső lábakon hordozza saját és lovasa súlyának nagyobb részét. A ló az elején jár.
Vízszintes, vagy természetes egyensúlyban jár az a ló, amely úgy a saját, mint lovasa súlyát mind a négy lábán egyformán elosztva hordozza. A vízszintes és természetes egyensúly azonos fogalmak. A ló a legtermészetesebben a ménesben mozog, és ha megfigyeljük, vízszintes egyensúlyban, vagyis mind a négy lábát egyformán terhelve. Köztudomású a Természetről, hogy alkotásaiban a legteljesebb bölcsesség jellemzi. Nem volna azonban bölcs dolog, ha a természetben mozgó ló súlypontja nem oszlana meg egyenletesen mind a négy lábon. Ez gátolná lábai szabad használatában. A ménesből befogott vízszintes, azaz természetes egyensúlyban mozgó lóra lovas, vagyis súly kerül. Ez a súly zavart idéz elő egyensúly-állapotában, vagyis a ló az elejére kerül. Így jön létre a pótló egyensúly. A belovaglásnak az a célja, hogy az egyensúlyában ilyenképpen megzavart lovat megtanítsuk rá, hogy a lovas súlya alatt is természetes, azaz vízszintes egyensúlyban mozogjon.
Iskola egyensúlynál a ló és a lovas súlyának nagyobb részét a hátulsó lábak hordozzák, az elülsők ugyanennyivel tehermentesülnek.
A némiképp helyesen megalkotott ló hátulsó lába akkor áll helyesen, ha az ülőgumó és a sarokcsont egy függőleges egyenesbe esik. Hívjuk ezt a viszonyt a hátulsó láb „alaphelyzet”- ének. Ha a hátulsó lábak mozdulatai az alaphelyzettel, mint függőleges vonallal, úgy előre, mint hátra egyforma szöget képeznek, más szóval, ha az alaphelyzet lábinga lengési szögének felezője gyanánt szerepel, a ló vízszintes egyensúlyban mozog. A lengési szög mozgási irányba eső részének csökkenésével, valamint a hátrafelé eső rész növekedésével a ló engedelmességének csökkenése egyenes arányban áll. Iskolaegyensúlyban mozog a ló, ha a lengési szög hátrafelé eső része mind kisebb és kisebb, míg a haladási irányban eső szög mind nagyobb és nagyobb lesz. Ezen szög növekedése a ló konchajlításával áll egyenes arányban.”
Kókay Pál
